Ma estére csak egy gyors visszatekintés lesz... ki emlékszik még rajtam kívül ezekre a mesékre?

Ugye, hogy ugye? Ezek még mesék voltak... mondanivalóval, tanulságokkal, szerethető, kedves arcú szereplőkkel...

Mára ennyit minden kedves gyermeklelkű, velem együtt a múltba révedő olvasómnak... Jó éjszakát gyerekek! :)

Idézzük fel az iskolai menzát egy pár pillanat erejéig:

Paradicsomleves, betűtésztával

Piskótakocka csokiöntettel, amiben következetesen mindig 1 szem rémült szemű szőlőszem, azaz mazsola volt...

Ivólé a műanyag kancsóból....

Grízes tészta, sárgabaracklekvárral

Krumplis tészta, kovászos uborkával (bár az csak a következő képen lesz :D)

A klasszikus menzás tálca

És egy ennél régebbi klasszikus tálca..szerintem mindenkinek lapul egy ilyen még a konyhájában ;)

A mai posztomban megpróbálok kicsit visszaemlékezni a gyerekkorom/gyerekkorunk meghatározó iskolához kapcsolódó tárgyairól....

Az egyáltalán nem eukonform játszótér és a nyuszis robogóm és persze a rakéta:

Óvoda:

Iskolai tablófotózások:

Gyerekkorunk abszolút meghatározó édességei...Miért voltak olyan híresek és felejthetetlenek?Miért mosolyodik el mindenki, akinek megemlítem a "Donald rágó, Turbó rágó, Golyórágó" valamelyikét? Miért van az, hogy szinte még a mai napig érzem a számban ezeknek a műanyag vackoknak az ízét, ha rájuk gondolok? *

Azért, mert képeket találhattunk benne,egyesekben felnyalható tetoválások voltak.. és mindegyikre teljesen igaz volt, hogy kb 3perc alatt elment az ízük :D

*-  Az íz-élmény nemcsak egyszerű biológiai, érzékelő folyamat, hanem számos korábbi egyedi tapasztalat, sőt, genetikai, evolúciós örökség is befolyásolja. Az édes íz a gyermekkor mélyéről előhívja ezt a kellemes testi-lelki állapotot, a biztonság érzését. Az is hozzájárul, hogy az édességben lévő szénhidrát bevitele elősegíti a magasabb szerotonin-szintet, az ún. "boldogsághormon" termelődését a szervezetben. Érzékletek, állapotok nemcsak az édes ízzel, hanem egy-egy komplex ízélménnyel is összekapcsolódhatnak. Ha egy ízélménnyel egy jó emlék, kellemes emberek társasága is társul, az az étel később, akár hosszú idő elteltével is kiváltja (öntudatlanul, nem megfogalmazva) a jó érzéseket.

Ez a blog azért jött létre, hogy egy kis hiánypótlást nyújtson számomra, amiért az előző igen közkedvelt blogrészem megszűnt.

Ebben az új blogban is csak az archív, régi, mindannyiunkat megnevettető és sok mindenre emlékeztető tárgyakról, filmekről, reklámokról, eseményekről fogok szót ejteni. Remélem sok embernek okozok ezzel majd örömöt és sok emléket fog előcsalogatni mindannyiunk agyából :)

A mai napra következzék tehát:

Imádtam az ízét.. és gondolom voltunk még páran ezzel így ;)